Majd mi megemlítjük, hogy mi társasjátékozással foglalkozunk - az az általános fogadtatása a mondatnak, hogy a kérdezők felrántják szemöldöküket. Majd automatikusan érkezik rá a visszakérdezés: „És mit csináltok? Sakkoztok?”

A mai társadalom sajnos még mindig gyerekcipőben jár a társasjáték, mint szabadidős tevékenység elfogadásában. Pedig a társasjátékozás már évezredek óta a civilizációnk része.
Azonban mindeddig úgy tűnik, talán egyedül a sakknak sikerült beilleszkednie az elfogadás olyan szintjére, hogy nem különcöknek nézik a művelőit. Sőt, éppen ellenkezőleg.
A híres sakkmesterek nagy megbecsülésnek örvendenek logikai és stratégiai látásmódjuknak köszönhetően.
Van még egy játék, ami kezd megbecsülést kivívni magának, ez pedig a Magic: The Geathering kártyajáték. Ez a kártyajáték már több mint tíz éve létezik, és túlélt minden változást, trendet. Keményen tartja a helyét a kártyalap alapú játékok terén, míg vetélytársai kénytelenek voltak átváltani az elektronikus formátumba. No, nem mintha ebből a játékból nem lenne elektronikus verzió, de e mellett a mai napig még létezik nyomtatott formában is.
Évről évre világbajnokságokat rendeznek belőle, amire kijutni sem kis feladat már. Az elmúlt években a magyar csapatnak egészen a döntőig sikerült eljutnia.
Kártyajátékról lévén szó, nem kevés szerencsefaktor van a játékban. De itt is, akár csak a sakkban, nagyfokú stratégiai gondolkodás kell a sikerhez. Előre látni az ellenfél lehetséges mozdulatait és megtalálni az optimális lehetőségeket.
A modern társasjátékok sem különböznek ebben a fent említettektől. Legalábbis azon részük, ami a stratégiai vagy az úgy nevezett Euro gamek közé tartoznak. Persze ezek a játékok csak kis részét képezik a széleskörű modern társasjátékok palettájának. A választék olyan szerteágazó, akár csak a könyvtár polcain lévő könyvek. De erről majd egy másik írásban beszélünk.
Vegyük példának a Small World nevű társasjátékot, ami egy könnyed wargame és területfoglalós játékötvözet. Ebben a játékban a feladatunk, hogy a játéktér felosztott területeiből minél többet birtokba vegyünk a lapkáink segítségével. 
Attól függően, hogy milyen fajt és a hozzá tartozó képességet választottunk, kell a stratégiánkat megválasztani. Úgy mondván ki kell sakkoznunk, a következő lépésünket. Mérlegelnünk kell az ellenfeleink lehetséges következő mozdulatát. Valamint, meg kell találnunk az ideális lépéskombinációt, hogy a legtöbb pontot kapjuk a kör végén.

Ráadásul ebben a játékban az esetek túlnyomó részében nem is egy ellenfelünk van, hanem 3-4, ez pedig igaz a többi stratégiai társasjátékra is.
Az ilyen játékokban nagyon sok változó elemmel kell kalkulálnia a játékosoknak. Meg kell választaniuk egy stratégiát, és készen kell lenniük feladni azt, ha nem úgy alakul a játékmenet, mint ahogy ők várták.
Szóval attól még, hogy nem sakkot játszunk, hanem mondjuk Stone Age-t, lehet egy társasjáték elgondolkodtató és szellemileg kihívást jelentő.
Ami nagy különbség egy sakkjátszma és egy euró game között az az, hogy itt játék közben és a játék után az együtt játszók vidám hangulatban töltik el az időt. Még ha nagyfokú szellemi munkát is végeznek, jól szórakoznak ez alatt az idő alatt.
Tehát ha lehet, arra kérnénk mindenkit, ha legközelebb meghallja valakitől, hogy társasjátékozni jár, ne nézzen úgy az illetőre, mint egy csodabogárra. Ez egy ugyanolyan hobbi, mint mondjuk, ha meccsre járna ki az ember, vagy éppen színházat látogatna rendszeresen. Nincsen benne semmi rejtélyes vagy különc dolog. Sőt, arra biztatunk mindenkit, hogy ha ez a cikk felkeltette az érdeklődését a társasjátékozás iránt, bátran érdeklődjön a Sas és Kos társasjátékos boltban. Biztosan tudunk segíteni, hogy megismerje ezt a világot.
Addig se felejtsétek: A társasjáték kikapcsol, fejleszt, összehoz.