A Dominion 2007-ben jelent meg a társasjáték piacon, és forradalmasította a kártyajáték piacot. Egy új műfajt teremtett a deck building mechanikával, amit azóta sok-sok hasonló játék követett. Ám ez a játék a mai napig nem vesztett semmi erejéből. Sorra jelennek meg hozzá a kiegészítők. Így téve a játékot a végtelen kombinációs lehetőségek tárházává.

A játékmenet egyszerűsége és az a tény, hogy nem kell csillió booster pack-et venni a játékhoz, hogy kibontsuk, azt az egy vagy két lapot, amire a paklinknak szüksége van, nagyon népszerűvé tette a játékot. Persze a TCG-k a mai napig léteznek. Élükön a Magic: The Geathering-el. Viszont a deck building játékok is virágkorukat élik. Még olyan nagy cégek is felvették a zsánert, mint a DC vagy a Marvel.
Ez ilyen típusú játékokban minden játékos azonos feltételekkel indul, és azokkal gazdálkodva kell döntéseket hoznia. Milyen új lapot vegyünk a paklinkba? Mire fókuszáljunk játék közben?

Persze kártyajátékról lévén szó, a húzás szerencsefaktora nagyban tudja befolyásolni a játékmenetet. Azonban még is a játékos döntésein múlik, a végkifejlet. Ez pedig sokszor nagyon kemény döntéshelyzetek elé állíthatja őket. Stresszhelyzetet teremt. 
Azon kapjuk magunkat, hogy az asztal fölé görnyedve gondolkozunk akár percekig is, hogy a kezünkben lévő 5-6 lappal mit is kezdjünk. Milyen sorrendben játsszuk ki azokat? Mit vegyünk meg a rendelkezésre álló lapokból?
Eközben pedig a többi játékos szúrós tekintetét is el kell viselni, akik már tudják, hogy a következő körükben mit szeretnének csinálni. Persze aztán, amikor megvesszük éppen azt a lapot, amit ők is szerettek volna. Vagy eldobatunk egy lapot a kezükből, akkor elkomorul a tekintet, és újra kell kalkulálnia a lehetőségeit.
De éppen ez adja a játék szépségét. Sokat kell gondolkozni azon, hogy a lehetőségeinket jól mérlegeljük, és a megfelelő döntéseket hozzuk meg. Lehet, hogy most egy jó körünk van, de utána egy szörnyű következik. Vagy ezt is tudjuk befolyásolni? Az ügyes játékosok igen. Mert az, hogy megszabadulunk pár laptól a pakliból, általában szemben megy a más kártyajátékoknál megszokott játékmenettel. A deck building játékok sajátja viszont, hogy a viszonylag kis méretű paklit egy játékos újra és újra fölhasználja. Hiszen ha elfogy a húzó pakli, és nekünk lapot kéne húznunk, egyszerűen visszakeverjük az elhasznált lapjainkat.
Persze aztán újra izgulhatunk, hogy vajon felhúzzuk-e azt a lapot, amit megvettünk két körrel ezelőtt. Csak ne dobassa el velünk éppen azt a lapot egy másik játékos. 
Az Inkrika azért remek kiegészítő, mert nagyobb fokú kölcsönhatás van a játékosok között, mint például az alapjátékban. Nem érezzük úgy, hogy egy passziansz jellegű játékkal játszunk. Igen is tudjuk befolyásolni a többi játékos játékmenetét is. Ez pedig nagyon lényeges, hiszen egy kártyás társasjátékról beszélünk, amit akár négyen is lehet egyszerre játszani. Szemben a TCG játékokkal, ahol általában két fél küzd egymás ellen. Ráadásul a győzelmi feltétel is sokkal barátságosabb. Nem  az ellenfeleink „életpontjait” kell nullára csökkentenünk, hanem győzelmi pontokat, birtokokat kell szereznünk a paklinkba. Ezek persze semmit nem érnek a játék során, és azon izgulunk, hogy ne túl sokat húzzunk fel belőlük egyszerre. Így azon is gondolkodnunk kell, hogy mikor is kezdjük őket megvenni.

Aztán amikor elfogy a három pakli, vagy a hat győzelmi pontos pakli, akkor jön a vidám számolgatás, és akinek több pontja van a paklijában, megnyerte a játékot. Fellélegezhetünk. Nem kell számolgatni, hogy hány extra lapot tudunk majd felhúzni a következő körben. Hogy melyik lapot vegyük meg legközelebb. Persze csak a következő játékig, mert a Dominion: Intrika egymagában is annyi lehetőséget tartogat, hogy hetekig, vagy talán hónapokig is kombinálhatnánk a kiválasztandó paklikat egy játékra, és nem játszanánk ugyanazzal a tíz félével.

Sorozatunk következő részében a Splendor nevű játékkal foglalkozunk kicsit bővebben. Viszont addig se feledjétek: A társasjáték kikapcsol, fejleszt, összehoz.