Ki ne ismerné az érzést, amikor valami annyira stresszel minket, hogy szinte elpukkan az agyunk. Sokan, sokféleképpen próbálják feloldani ezt az állapotot, és valljuk be, a legtöbb esetben nem egy pozitív dologgal.

Ezeknek a helyzeteknek a megoldásához, és kezeléséhez is kiváló segítség a társasjátékozás. A társasjátékozásnak is megvannak a maga stressz faktorai. Ám a tapasztalat azt mutatja, hogy ebben a környezetben sokkal pozitívabban kezelik az emberek ezeket a helyzeteket, és tanulva belőle a valós életbe is átültethető ezek a módszerek.

Ebben a bejegyzésben a Five Tribes nevű játékkal foglalkozunk, amit egyébként megtaláltok a Sas és Kos, a Társasjátékos bolt polcain is vagy akár a webshopunkban is, a www.saseskos.hu oldalon.

A Five Tribes talán minden idők legstresszesebb játéka, vagy legalábbis benne van a top ötben.

A játék képes olyan feszültséget generálni percek alatt, hogy néha még a felénk nyújtott üdvhozó kezet sem vesszük észre. Egyre csak bámuljuk az előttünk lévő lapkákat és a rajta lévő törzstagokat jelképező meeple-eket. Mivel több fázisában fontos döntéseket kell hoznunk, ez a társasjáték már a kör eleji, aukciós fázisában arra késztet egyeseket, hogy akár fél óráig bámulják a sivatagot. Megkeresve azt az ideális mozgást, amit végre akarnak hajtani, vagy éppen nem akarják hagyni, hogy egy másik játékos hajtsa végre.

Ilyenkor történik a legrosszabb dolog, amitől a stressz szint felugrik a jinekkel teli egekbe. Valaki a következő mondatot mondja: - Igen, én már látom, mit kéne csinálnod.

Arcok vörösödnek el, kezek lendülnek kétségbeesetten a magasba. A személy pedig, aki elejtette a megjegyzést, csak mosolyogva ül.

Majd miután a lépés fázisba érkezik a játék, ahol az adott játékos lépni akar, nagyon is könnyen előfordulhat, hogy a tábla állása annyira megváltozott, hogy a gondosan eltervezett lépése helyett egy B tervet kell kitalálnia. A stressz újra lecsap. Ott ülsz, motyogva magad elé és a kezeddel önkéntelenül számolgatod a lépések sorát.

A stressz másik nagy forrása ebben a társasban, hogy voltaképpen akármit is csinálsz, majd hogy nem mindennel pontot kapsz. Persze ezt nem árt maximalizálni. Ehhez a játék elején megtervezel egy gondos stratégiát, ám valahol félúton a káosz és a rád villanó türelmetlen tekintetek közt, rájössz, hogy a dolog nem fog működni, és másfelé kell gondolkodnod. Egyszerre próbálsz effektív lenni a saját szempontodból és igyekszel olyan helyzetet teremteni a többi játékos számára, hogy keresztülhúzd a számításaikat. De közben végig az jár a fejedben, hogy mi az, amit nem láttam meg? Erre általában akkor jössz rá, amikor az utánad lévő játékos megcsinálja azt a mozgást, amit neked kellett volna.

Kiszáradt ajkakkal ülsz ott és számolgatod az érméidet. Majd…

A pontok összesítése után kiderül, hogy te nyerted meg a játékot. Vagy ha nem is te, de nagyon közel voltál a győzelemhez.

Vidám kacajok és megkönnyebbült sóhajtások közepette állják körül az emberek az időközben palotákkal és pálmafákkal no meg persze színes tevékkel benépesített sivatagot. Te is érzed magadon a fáradtságot, de boldog vagy. Megtetted a tőled telhető legjobbat és nem dőlt össze a világ.

A Five Tribes társasjáték erre neveli az emberi elmét. Zárd le pozitívan a stresszhelyzeteket. Összehozott új emberekkel, miközben fejlesztette a problémamegoldó képességedet, és kikapcsolta a körülötted lévő világot arra a kilencven percre amíg a játék tartott. Egy-egy játszma után pedig sokkal nyugodtabb, és felszabadultabb leszel.