'Open mind' a társasjátékok világában

Biztosan mindenki átélte már az új játékok okozta izgalmat: miről fog szólni? Mi lesz a legjobb taktika benne? Hogyan tudok nyerni (vagy legalább nem utolsó lenni) benne?

Új játékot ismerünk meg, új történet, új mechanika... Egy időben, ahányszor csak volt alkalmam társasjátékozni, mindig kipróbálhattam új és újabb darabokat - akár heti szinten tízet is. A végkonklúzió minden esetben ugyanaz volt: elfáradtam, vesztettem és nem is éreztem rá igazán a társasjáték ízére. Egy ilyen negatív élmény után sajnos nem is volt már sokszor kedvem újra leülni egy-egy darab elé.

Ahhoz, hogy valamelyik játékot élvezni tudjuk, meg kell ismerni. Az első alkalommal leginkább a pofonokért szállunk be a játékba - aki már játszott vele, biztosan jobban fog nálunk teljesíteni.

Személyiségünkből adódik, hogy ilyenkor hogyan viselkedünk: nyüstöljük a játékot, hogy a második menetben majd jobban teljesíthessünk vagy inkább kipróbálunk egy másik újdonságot?

Nehéz rátalálni az ideális játékra, de tény, hogy első alkalomra azt felismerni is nehéz. Nem árt, ha felmérjük, milyen igényeink lennének egy játékkal szemben. Nem szabad egyből a "Ki nevet a végén?" után fejest ugrani egy 4 órás munkáslehelyezős játékba, de megragadni sem érdemes a push your luck játékok mellett. Előfordulhat, hogy fokozatosan beleszeretünk az összetett, euro game játékokba.

Ha elsőre nem jön össze és nem azon kapjuk magunkat, hogy "jaj úgy játszanék vele még egyszer!", akkor sem kell teljesen lemondani róla. Másodjára belerázódunk majd! Személyes véleményem, hogy az állandó impulzusok, amelyeket az újabb játékok okoznak, egy idő után teljes érdektelenségbe torkollanak a játékosoknál.

Mikor érdemes új játék után néznünk? Mikor nőjük ki az egyik játékot?

Egyszer csak eljön a "bedöglött" pillanat is a társasjátékozás közben, mikor már előre tudod, hogy mit fogsz tenni a következő 6 körben és kín szenvedés a többiek lépését kivárnod. Na, ez az a pillanat, amikor nyiss az új kihívás felé!

Minden játékra minimum 3 játszási alkalmat szentelek egy jó ideje. Vagy a szabályok teljes ismerete hiányzik (esetleg döcög miatta a játékmenet) elsőre, esetleg a játékos szám nem stimmel eleinte... de harmadjára már tudok olyan stratégiát felépíteni, ami tényleg szórakoztatóvá teszi a játékot. Az, hogy mennyire jó a társas, valahol itt dől el: akarok-e vele az általam jónak gondolt stratégia kigondolása után még foglalkozni?

Mindenkit arra buzdítanék, hogy legyünk nyitottak és ismerjük meg a különféle társasjátékokat, azok minden lehetőségét kiaknázva!open.jpg