Ebben az írásban azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy egyre több társasjáték jelenik meg online vagy applikációs verzióban, és hogy miért éri meg ez a fejlesztő cégeknek, és vajon milyen hatással van ez magára a játékosokra.

A kérdést két klasszikus és a modern társasjátékozás alapját képező játékon keresztül járjuk körbe. A Carcassonne és a Catan telepesei. Ennek a két játéknak immáron régóta létező online verziója is fellelhető a piacon. De hogyan hatott mindez ránk, játékosokra nézve?

Személy szerint, én maradok a fizikai verziók mellett. Hogy miért? Mert amikor leülök egy társasjáték elé, akkor társasági élményre vágyok, és nem arra, hogy egy monitort bámulva a világháló egy másik pontján lévő emberrel játsszak együtt.

Bele akarok nézni a szemébe, amikor nyersanyagot cserélnénk a Catanban, vagy éppen lehelyezem a következő lapkát Carcassonne erődítményéhez. Látni akarom a reakcióit, együtt akarok nevetni a többiekkel a végén, vagy éppenséggel azt sem bánom, ha morgolódni látnak egy-egy szerencsétlen kockadobás vagy taktikai lépésem miatt.

Ezek mind hozzátartoznak ahhoz az élményhez, amit a számítógépem előtt nem élhetek át. De akkor miért jöttek létre ezek a verziók?

Az embereknek nincs idejük összeülni társasozni? Nincs lehetőség hol összeülni? Téves.

Egyszerűen a lustaság az oka. A mai világban megszoktuk, hogy minden amit csak akarunk, azonnal az ölünkbe hullhat egy gombnyomásra. Pizzát akarsz? Rendelsz egyet és házhoz hozzák. Hajszárítót akarsz venni? Megrendeled neten és egy futár szállítja ki neked. Ki se kell mozdulnod a lakásból.

És bizony a társasági élményeket is szeretnénk így megszerezni. Csakhogy azt nem lehetséges. Legalábbis az én olvasatomban. Mert a társasjátékozás egy olyan személyes és közvetlen élmény, amit csak a való világban élhetünk át.

A szociális érintkezés olyan formája, ami építő, pozitív és inspiráló élmény. A társasjátékozás reneszánszát éli, és nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy ebbe a korba születtünk. Majdnem minden városban léteznek már társasjáték klubok. Évente több száz új játék születik meg, és nem kell a Monopoly vagy a Gazdálkodj Okosan előtt ücsörögnünk. Noha azokkal sincs semmi baj, de az utóbbi évtizedekben olyan hatalmasat változott ez a hobbi, hogy aki nem követte figyelemmel az eseményeket, azt valóságos kultúrsokként érheti a dolog.

Ennek a folyamatnak pedig a két nagy alappillére a Carcassonne és a Catan. Ezek a játékok sok millió embert nyertek meg a modern kori társasjátékozásnak, és a mai napig nyújtanak felejthetetlen élményeket számukra. Sőt, a mai napig rendeznek belőlük világbajnokságokat. Én még most is szívesen veszem elő olykor ezt a két játékot, és játszok egy-két fordulót a barátaimmal vagy éppen idegenekkel, akik lejönnek a társasjáték klubban - ahova járok-, mert tudom, hogy garantáltan jó élményekkel fogok gazdagodni és remekül fogok szórakozni.

Ennek a két játéknak nagy előnye, hogy könnyen megtanulható és olyan témát, mechanikát tartalmaz, ami egy olyan emberrel is megszeretteti ezt a tevékenységet, aki nem igazán művelte.

A játékokat egyébként megtaláljátok a Sas és Kos Társasjátékos üzlet polcain vagy akár a webshop oldalán, a www.saseskos.hu-n.

Szóval én azt javaslom mindenkinek, hogy üljön össze más játékosokkal és játsszon inkább, minthogy a gépe monitorját bámulja. Ismerkedj meg új emberekkel, hiszen a kocsmázáson és a klubbokon kívül is van lehetőség társasági érintkezésre. Találkozunk a következő bejegyzésben és addig se feledjétek: A társasjáték, kikapcsol, fejleszt, összehoz.