Alkotók tábora I. - Reiner Knizia

Ebben a sorozatban a társasjátékok alkotóival, azokkal az emberekkel és cégekkel foglalkozokk, akik biztosítják számunkra, hogy meglegyen a mindennapi társasjáték betevő falatunk. Az ő munkájuknak és képzeletüknek köszönhetjük, hogy a társasjáték a reneszánszát éli és évről évre nagyobb teret hódít el magának a szórakoztató iparból.

Reiner Knizia 1957-ben született Németországban. Első társasjátékát mindössze nyolc évesen alkotta meg. Tudományos doktorátusához a tanulmányait Amerikában és Németországban végezte, majd egy neves pénzügyi cégnél kezdett dolgozni.

Ám 1997-ben otthagyta az üzleti világot és teljes idejét a társasjátékok tervezésének szentelte.

Az évek során több mint 600 játékot adott ki saját cégének segítségével és számtalan játékát újranyomtatták, feldolgozták.

Játékaival négyszer hódította el a neves Német Játékdíjat a Spiel Des Jahres, köztük a gyerekjátékok díját is. Emellett megszámlálhatatlan elismerést és díjat is bezsebelt.

Alkotásai ott szerepelnek a mai napig a BGG legjobb társasjátékait felvonultató listáin.

Olyan játékokat alkotott meg, mint a Keltis, Lord of the Rings, Tigris and Euphrates, Blue Moon, Through the Desert, Qin, Monkey Business és a Pickomino. Utóbbi elérte az 1 millió eladási számot, ami igazán kiemelkedő teljesítménynek számít.

Játékait általánosságban jellemzi a logikai készségre alapozás és az úgy nevezett set collection mechanika.

Knizia mind a mai napig évente több játékot jelentet meg, legyenek azok kis lélegzetvételűek vagy nagyobbak. Ezzel pedig az egyik legaktívabb alkotónak számít mind a mai napig.reiner_knizia.jpg

Mindenkinek meg van a saját véleménye, így engedjétek meg, hogy kilépjek az objektív téma megvilágításból - a sorok csak az én meglátásomat tükrözik. 

Reiner Knizia legtöbb játéka számomra a kettősség érzését keltik. Az utóbbi években megjelent játékainak sematikája az egyhangúságot és a kényszeredet alkotást tükrözik.

A Tigris és Euphrates elé is félő érzésekkel ültem le, de abban például nagyon kellemesen csalódtam. Ugyanez a helyzet a Qin nevű játékkal is. Annak ellenére, hogy vannak játékok, amik sokkal jobban megoldják a terület foglalós dolgot, a Qin így is élvezetes játékélményt adott.

Viszont példaképen felhozva az egyik legfrissebb alkotását a Stingy-t, egy olyan játékot kaptunk, ami a témáját tekintve besorakozott az utóbbi évek négy legnagyobb témakörének egyikébe: a kalózok világába. Ehhez pedig egy ismételten set collection mechanika lett csatolva. Némi csavar és  variáció persze van benne, de lényegében próbálunk minél több azonos lapkát magunk elé gyűjteni, hogy ezzel minél több pontot szerezzünk a játék végére.

Ez pedig nagyon nagy százalékban jellemzi Knizia játékait, főleg ha az utóbbi évekre tekintünk vissza. Hogy ez jó dolog-e? Vagy éppen ennyire vonzó mechanika lenne a játékosok számára? Nos, ezt mindenki ítélje meg maga.

Viszont Reiner Knizia kitartó és szorgalmas munkássága minden elismerést megérdemel és éppen ezért megemelem előtte a kalapomat. Játékai közül rengeteget már elektronikus formában is el lehet érni. Tehát odafigyel rá, hogy haladjon a korral és mindig friss, a mai ember számára is könnyen hozzáférhető formában is kínálja a termékeit.